A hipertónia a fejlett országokban népbetegségnek számít. A népesség mintegy 15 százalékának van tartósan a magasvérnyomás szempontjából határérték, azaz 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása. Félő azonban, hogy ennél többeket érint valójában. Évente csaknem 5000 magyar ember halála írható a betegség számlájára. Más becslések szerint még aggasztóbb a helyzet, mivel minden 8. halálesetben játszik közre a magasvérnyomás, ezzel maga mögé utasította a tumoros megbetegedéseket is.

Négy olyan tényező van, melyen nem lehet változtatni, de épp ezért figyelni kell a megnövekedett kockázatra:
Életkor: A magasvérnyomás-betegség az életkorral nő.
Rassz: A afrikai eredetű populációban a hipertónia kétszer gyakoribb. Néhány amerikai indián törzsnél is gyakoribb a magas vérnyomás és annak komplikációi.
Nem: Fiatal korban férfiaknál gyakoribb. 55 és 64 éves korban a különbség kiegyenlítődik, majd a nőkben lesz gyakoribb.
Családi kórelőzmény: A hipertónia gyakorta mutat családi halmozódást.
A kezelhető kockázati tényezők a következők:
Elhízás: Minél magasabb a testtömeg-index BMI, annál valószínűbb a hipertónia kialakulása. A vértérfogat ugyanis a testsúly függvénye is. Emellett minél nagyobb a testtömeg, annál több szövet igényel megfelelő oxigénellátást.
Mozgásszegény életmód: A fizikai aktivitás hiánya is fokozza a vérnyomást, mert növeli a testtömeget.
Dohányzás: A dohányfüst vegyi anyagai károsítják az érbelhártyát, mely elősegíti az LDL-koleszterin lerakódását az érfalakban, úgynevezett aterómák keletkeznek. A nikotin érösszehúzó hatású, ezáltal fokozza a szívizom terhelését.
Túlzott sófogyasztás: A sóérzékeny (NaK génhibás) egyének a túlzott sófogyasztással só- és vízvisszatartással, a vértérfogat növekedésével reagálnak. Emellett a nátrium fokozza az adrenalin-receptorok érzékenységét is, ami vérnyomásemelő hatású hormon.
Alacsony káliumfogyasztás: A kálium a szervezetből nátriumot szorít ki, így a közönséges konyhasóval ellentétes hatású.
Túlzott alkoholfogyasztás: Az alkohol mértékletes fogyasztása csökkenti a vérnyomást, mert vizelethajtó és értágító hatású. Emellett véd a hipertóniát okozó érelmeszesedéssel szemben is, mert napi 3 dl borral azonos alkoholmennyiségig fokozza a védő HDL-koleszterin szintézisét. Efelett viszont már májkárosító hatású, ezáltal csökken az agresszív LDL-koleszterin lebontása a májban, és csökken a védő HDL-koleszterin szintézise. Idővel az alkohol súlyos szívizom-károsodást okoz (alkoholos kardiomiopátia).
Stressz: A stressz a fokozott adrenalin és noradrenalin ("katekolaminok") termelése miatt érösszehúzó hatású, ezért fokozza a vérnyomást és a szívizom terhelését. A stressz oldására alkalmazott "módszerek" (kávéfogyasztás, dohányzás, alkoholfogyasztás) tovább növelhetik a vérnyomást. A stressz olyan mikrokeringési zavarokat okoz, melyek elősegítik az érelmeszesedést, ezáltal az érelmeszesedés által okozott hipertónia "rárakódását" is.
A magas vérnyomás kockázatát fokozhatják még a zsíranyagcsere zavarai (magas vérzsír-értékek), cukorbetegség és alvási légzéskimaradás (apnoe).
A hipertónia gyermekkorban ritka és általában másodlagos, azaz valamilyen kiváltó betegség tünete. A jövőben számolnunk kell azonban a fizikai inaktivitásra és extrém elhízásra visszavezethető gyermekkori hipertóniás esetek szaporodásával is, főként tizenéves korban.
Készíttesse el géntérképét!



Ne várjon a csodára, éljen GénTudatosan!